Hatótáv a valóságban – mit jelent a „3000 m+”?

Mitől függ az RF-észlelés hatótávja?

• a drón adóteljesítményétől és antennájától
• az érzékelő magasságától és antennájától
• a rálátástól – épületek, fák, domborzat
• a rádiós háttérzajtól – wifi, mobil eszközök
• a protokolltól – ismert-e az érzékelő számára

Radarnál

• a cél radar-keresztmetszetétől – egy kis drón töredéke egy nagyobbnak
• a repülési magasságtól és a talajról érkező visszaverődésektől
• attól, hogy az osztályozási távolság rendszerint kisebb az észlelési távolságnál

Optikánál

• a cél méretétől és a zoomtól – az észlelés, a felismerés és az azonosítás távolsága eltér
• az időjárástól, a napszaktól, az ellenfénytől

Elhárításnál

• a zavar/jel viszonytól: a pilóta távolsága is számít, nem csak a drónéé
• az iránykarakterisztikától – irányított vagy körsugárzó

Kérdések a gyártóhoz, forgalmazóhoz

1. Milyen drónnal, milyen magasságban, milyen környezetben mérték a megadott hatótávot?
2. Mekkora az észlelési valószínűség és a téves riasztási arány ezen a távon?
3. Mennyi idő telik el a drón megjelenése és a riasztás között?
4. Vállalnak-e terepi tesztet a mi helyszínünkön, általunk választott drónokkal?

Ökölszabály: az idő számít, nem a méter

Egy 15 m/s-mal (54 km/h) közeledő drón 1000 méterről körülbelül 67 másodperc alatt ér a célpont fölé. Ennyi idő alatt kell észlelni, megerősíteni, dönteni és értesíteni. Ha az eljárásrend három percig tart, a nagyobb hatótáv önmagában nem segít – a folyamatot kell gyorsítani.