Drónészlelő radar

Hogyan működik

A radar rádióhullámot bocsát ki, és a tárgyakról visszaverődő jelet dolgozza fel. A visszhang késéséből a távolság, az antennairányból az irány, a frekvenciaeltolódásból (Doppler-hatás) a sebesség adódik.

Egy kis drón radar-keresztmetszete (RCS) nagyon kicsi – nagyságrendileg egy madáréhoz hasonló. A drónészlelő radarokat ezért kifejezetten kis, lassú, alacsonyan repülő célokra optimalizálják; ebben a tartományban a hagyományos légtérfigyelő radarok gyengék.

AESA. A korszerű kompakt radarok jellemzően aktív elektronikus fázisvezérelt antennát (AESA) használnak: a nyalábot elektronikusan, mozgó alkatrész nélkül irányítják. Ez gyors letapogatást, egyszerre több cél követését, kis méretet és nagy megbízhatóságot tesz lehetővé.

Mikro-Doppler. A forgó rotorok a visszavert jelben jellegzetes, apró frekvenciamodulációt okoznak. Ezt a „mikro-Doppler-aláírást” elemezve a rendszer meg tudja különböztetni a drónt a madártól. Ez a téves riasztások csökkentésének egyik legfontosabb eszköze.

Erősségek

• Rádiócsendben, előre programozott útvonalon repülő drónt is észlel
• Pontos távolság, sebesség, magasság és pálya
• Több cél egyidejű követése – rajok esetén elengedhetetlen
• Éjjel, ködben, rossz látási viszonyok között is működik
• A kamerák automatikus ráirányításának (slew-to-cue) ideális forrása

Korlátok

• Aktív kibocsátó – jellemzően frekvenciahasználati engedély szükséges
• Téves riasztások – madarak, mozgó növényzet, járművek; osztályozás nélkül a radar használhatatlan
• Városi környezet – az épületek árnyékolnak és zavaró visszaverődést okoznak
• Nem azonosít – típust, pilótát nem mutat; ehhez RF-észlelés és kamera kell
• Költség – magasabb beruházás és üzemeltetési igény

Hol érdemes alkalmazni

Állandó, nagy értékű létesítményeknél, ahol a nem kommunikáló drónok kockázata is valós; nyílt terepen; határ menti és katonai objektumoknál; mindenhol, ahol több cél egyidejű követésére is fel kell készülni.